Vemhesség
A pároztatás
Nőstény szempontjából sikeres párzáshoz a legalkalmasabb időpont a tüzelés
kezdetétől számított 14. nap, ez előtt lehet, hogy nem fogja a hímet felvenni.
A nőstények tenyészérettsége 10 hónapos korra tehető, hiába tüzel először pl. 5-6 hónaposan.
Ennél korábban fedeztetett nőstényeknél gyakori, hogy nem tudják kihordani a vemhességet,
vagy kevés petesejtjük termékenyül meg, vagy éppen életképtelen kölykök születnek.
Hímnek is jó, ha minél idősebb. Bár a jelölés 5-7 hónaposan is megkezdődhet, igazán
tenyészéretté 10-12 hónaposan válnak. Az ennél fiatalabb hímeknél gyakori probléma,
hogy nem elég vehemensek, nem tudják mit kell tenniük, vagy éppen visszavonulót fújnak,
amikor a nőstény harciasságával szembesülnek. Ajánlott a nőstényt vinni a hímhez, hogy a
hímet ne zavarja az idegen környezet, megspékelve a nőstény vehemensségével, ami akadálya
lehet a sikeres pároztatásnak.
A vadászgörények párzása finoman szólva is erőszakos: a hím nyakánál fogva elkapja a
nőstényt, harapja, vonszolja, miközben a nőstény megpróbál visszaharapni, visít. Behatolás
után, a tényleges párzás hosszan tart, 10 perctől, akár 3 órán keresztül is. Kísérletek igazolták,
hogy sok rövid párzás nem elég, hogy a nőstényt megtermékenyítse, bár az ovulációt elindítja.
Minimum két napra ajánlott a nőstényt a hímnél tartani, mely idő alatt a gazdi felügyeletére is
szükség lehet. Normálisan, egy-egy párzás után mindkét fél megmosakszik, eszik, pihen. Ha a hím
túlságosan igénybe veszi a nőstényt, vagy éppen párzás után elveszti az érdeklődését, ajánlott őket
külön tenni, hogy újra összerakva, megint megkezdjék párzási szertartásukat. A siker biztosításához
egynél több behatolásra van szükség.
A hím hímvesszője horgas, ezzel biztosítva, hogy a párzás tényleg megtörténjen, miközben a nőstény
szabadulni próbál. Ilyenkor tilos hozzájuk nyúlni vagy megpróbálni külön választani őket! A behatolást
a hímek pénisz csontja segíti.
Az, hogy történt behatolás, onnan tudni, hogy utána a nőstény péráján meglátszik a behatolás helye.
Ilyenkor a duzzadt péra közepén egy lyuk van. A párzást követő 3-4 napban a péra kiszárad, majd
összefonnyad. Tüzelés előtti eredeti méretét kb. 2 héttel később éri el, bár ha a tüzelés megelőzőleg
tovább tartott, ez az idő akár 1 hónap is lehet.
Vemhesség
A vadászgörények nőstényei direkt ovulációsak, ami azt jelenti, hogy a peteéréshez elengedhetetlen
a hüvely falát behatoláskor érő inger. A ovuláció sikeres párzás után 30-40 órával történik meg.
A hímek ivarsejtjei 36-48 óráig életképesek, így a megtermékenyülés másnap vagy az arra következő napon valósul meg.
Arra, hogy a pároztatás sikeres volt-e még várni kell. Bár a petesejtek 5-6 nap alatt jutnak el a méhbe, csak a
12-13. napon ágyazódnak be a méhfalába, de ennek a terhesség első felében szinte semmilyen hatása sincs a nőstényre.
Ultrahang a 12. napon tudja kimutatni a magzatokat, ilyenkor több, apró 3-5 milliméteres folt látható a méhben, ami
csak akkor igazolja a vemhességet, ha későbbi ultrahangon látható, hogy növekedésnek is indultak. Hozzáértő kéz
valamikor a 14. nap környékén tudja kitapintani az embriókat. Röntgenen a 30. naptól látszanak.
A terhesség második felében megváltozik a nőstény. Megnő a táplálék és folyadék igénye, anyáskodóbbá válik,
gazdáját és játékait, esetleg, játszótársait elkezdi kölykeiként kezelni. A viselkedés változás egyed függő.
Nem minden nőstény reagál ilyen pozitívan, vannak, akik kifejezetten területvédőbbé válnak és ilyenkor akár
gazdájuk vagy társuk közeledésére is támadással reagálnak. Ha tüzelés előtt valamiért lenyírták a szőrét, az
ilyenkor kezd el visszanőni.
Vemhes nőstény táplálására állati eredetű fehérjében (min. 36%) és zsírban (22-30%) gazdag étrend javasolt,
naponta többször vagy akár folyamatosan elérhetően. Vízből képesek kétszer-háromszor annyit meginni. Ezek
hiányában a terhesség során komplikációk léphetnek fel, amelyek nem csak a magzatra, de az anya életére is
veszélyesek. Elengedhetetlen, hogy a vemhes nőstény tápláléka minél változatosabb legyen, tartalmazzon húst,
bőrt, csontokat, zsírt, belső szerveket. Vemhes anyát más, számára szokatlan ételre szoktatni, 6 óránál
ritkábban etetni tilos!
A kannibalizmus nem jellemző a vadászgörényekre, de ha az anyát stressz éri, nem érzi kölykeit
biztonságban, valami nyugtalanítja, előfordulhat.
Utolsó héten, a legtöbb nőstény intenzív vedlésbe kezd, hogy a szőrből fészket készítsen a születő
kölyköknek. Ennek elmaradása nem abnormális. Ugyanígy nem abnormális, ha a mellbimbókból már tej
szivárog, de görényeknél jellemzően, a szülés indítja be a tejelválasztást.
Ellésre normálisan, a vemhesség 40-42. napján kerül sor. Előfordulhat túlhordás, ilyenkor tanácsos
állatorvos fordulni, mivel az ellés elmaradásával a 45. napra a magzatok elhalnak. Az, hogy az állat
nem ellik meg a várt napokon, nem jelenti feltétlenül, hogy álvemhes lenne!
Az álvemhesség
Sikertelen pároztatás után, a nőstény álvemhes lesz. A sikertelenség mögött sok ok állhat. Lehet,
hogy a nőstény túl fiatal volt, nem volt még készen a pároztatásra (túl korán került a hímhez),
vagy éppen pont későn. Behatolás megtörténte mellett, álvemhességet okoz az is, ha a hím steril
vagy a coitus nem tartott elég sokáig. A nősténynél is fennállhat olyan probléma, ami miatt nem
képes megtermékenyülni. Tenyésztés során álvemhességhet vezet az is, ha pároztatás előtt egy hónappal
hirtelen lecsökken a görényt érő napi fény mennyisége.
Álvemhesség során a nősténynél minden pontosan ugyanúgy zajlik, mint valós terhességnél. Ugyanazokon
a fizikai és mentális változásokon megy át, mint a ténylegesen kölyköt váró nőstények, de nem születnek
kölykök. Kizárni ultrahanggal lehet, ám ultrahangról fontos tudni, hogy ha a hasát borotválni kell, az
-ha az eredménye mégis valós terhességet igazol- szoptatás során komplikációt okozhat, mivel a kölykök
ösztönösen a szőrök között keresik a csecsbimbókat és ha az csupasz, nem ismerik fel.
A 42. napon a nőstény ugyanúgy nyugtalan, ellő helyet keres, majd mivel a kölykeit nem találja,
zaklatott lesz. Tünetei enyhíthetők ha megnöveljük a sötét órák számát, telet modellezve.
Az ál-ellés után két héttel várhatóan, újra tüzelni fog. Ha tüzelés elmulasztására, szándékosan
elkötött hímmel pároztattuk, ez az időszak, illetve, a tüzelés első hete alkalmas az ivartalanításra.
Sürgősségi esetek a vemhesség alatt:
Azonnal állatorvoshoz kell fordulni, ha az alábbiak közül valamelyiket tapasztaljuk:
- a péra váladékozása, különösen ha nem átlátszó,
- letargia, hirtelen fogyás, kiszáradás, kihűlés,
- a terhesség a 43. napon sem indul be.
Felkészülés az ellésre.
Az utolsó két hétben az anya egyre fáradékonyabbá válik. Ilyenkor tanácsos
elkészíteni és megmutatni neki ellető helyét, de az ellés előtti utolsó hetet már
mindenképpen itt töltse. A szülés várható utolsó napjaiban felügyelettel engedjük
csak ki, ezzel megelőzve, hogy ha elszámoltuk magunkat és beindul az ellés, nehogy
a lakás különböző pontjain hozza világra a kölyköket.
A megfelelő ellető láda viszonylag zárt, jól szellőzik és könnyen takarítható. Jó
ha a teteje nyitható, így kevesebb stresszt jelent az anyának az, ha ellenőrizni
akarjuk. Tanácsos, hogy az ellető láda bejárata úgy helyezkedjen, hogy abból a kölykök
első 2-3 hetében csak az anya tudjon kijönni, azért, hogy csökkentse az anyára háruló
stresszt, illetve, megakadályozza, hogy a kölykök elkússzanak és kihűljenek. A normálisnál
alacsonyabb hőmérsékletű kölyköt az anya nem fogadja el, akkor sem, ha az övé. Ha valami oknál
fogva, valamelyik kölyök messzebbre kerül és gyanítható, hogy lehűlt, előbb melegítsük és csak
utána tegyük vissza az anya mellé. A ládába tegyünk rongyokat, annyit, amennyivel az anya még be
tudja takarni a kölykeit, de a kölykök ne tudjanak beletekeredni, tehát az anya kontrollálni tudja
őket. Anyagválasztásnál részesítsük előnyben a könnyen mosható, viszonylag jól szellőzőket, mint
pl. a hagyományos textil pelenka.
A ketrecből szedjük ki a függőágyat, feljárót, szinteket és mindent, ahova a nőstény fel tud mászni,
elkerülendő, hogy ellés közben a kölykök leessenek, vagy éppen azt, hogy az anya kezdje el őket
felcipelni az ellető ládából. A ketrecet tegyük nyugodt helyre, ahol nem csak emberektől, de más
társállatoktól is elkülöníthető. Utolsó két hétben, lehetőleg ugyanaz az ember lássa el az anyát,
hogy megszokja jelenlétét és nagyobb eséllyel fogadja el tőle a segítséget majd ellés, illetve,
később, szoptatás alatt is és ne okozzon neki stresszt az, ha ellenőrizni akarjuk.
Amit ellés előtt szerezzünk be:
- állatorvosi ügyelet elérhetősége (ha az ügyeletet ellátó állatorvosoknak nincs szülés
szakvizsgájuk és/vagy rutinjuk az ellési komplikációk ellátásában, akkor legalább olyan rendelő
telefonszáma is, akiket ilyen esetben mi vagy állatorvosunk fel tud hívni segítségért).
- infra lámpa vagy palack, amit meg tudunk tölteni meleg vízzel, arra az esetre, ha
valami miatt a kölyköket melegíteni kell.
- olyan tenyésztő(k)nek az elérhetősége, akinél kb. ugyanakkorra várható, hogy a nőstény
ellik, hogy ha a saját nőstényünk bármi miatt nem képes szoptatni, haladéktalanul át tudjuk
hozzá tenni a kölyköket.
- olyan tenyésztő elérhetősége, akihez ha bizonytalanok vagyunk, tanácsért, segítségért tudunk fordulni.
- természetesen, legyen félretett pénzünk is, hogy ha állatorvoshoz kell fordulni, ne ezen múljon a kezelés,
tekintve, hogy ha az állatorvos nem látja biztosítva, hogy a szolgáltatásért megkapja az ellenértéket,
megtagadhatja az ellátást.
- az sem árt, ha az ellés várható időpontjára szabaddá tudjuk tenni magunkat, hogy komplikáció
esetén haladéktalanul intézkedni tudjunk.
Felhasznált irodalom
Gazdik tapasztalatai
23. – Alomvállalással kapcsolatos tapasztalatok
11. – Nőstények tüzelésével kapcsolatos tapasztalatok
10. – Ivaros hímmel kapcsolatos tapasztalatok
Vélemények a cikkről
Nem érkezett még hozzászólás.