• Regionális göritalik, rendezvények
• Görik és Gazdik
• Görényes névnaptár
• Görinevek
• Képeslapküldés
• ViccKép
• Sztorik
• Gazdik tapasztalatai
• Akiket nem felejtünk
• Kvíz
• Eheti kisokos
• A görényekről
  • Általános
  • Elhelyezés
  • Tartás
  • Etetés
    • Etetés
    • Gondolatok az etetésről
    • Különböző ételekről
    • Obligát ragadozók
    • Mérgező ételek
    • Új ételre szoktatás
  • Gondozás
  • Tenyésztés
  • Egészség
  • Ajánló
• Görényes Mi-Mi
• Felhívások
• Kérdőív
• Partnereink

Görény új ételre szoktatása

Ha felnőtt görényt próbálunk újfajta ételhez szoktatni, tapasztalhatjuk, hogy sokszor milyen nehezen fogadják el és legyünk őszinték, hamar próbára is teszik gazdi türelmét, hiszen sokkal kitartóbban ódzkodnak tőle, mint hogy gazdi bírná türelemmel. Oka nagyon egyszerű: a vadászgörények is szagok alapján ismerik fel táplálékukat, márpedig, számukra a táplálék az lesz, amit féléves korukig kellő rendszerességgel kapnak ahhoz, hogy megszokjanak. Ez a tanulási időszak körülbelül féléves korban záródik le, így utána hiába jó, finom vagy egészséges, a görény akkor is inkább választja az éhezést, mint hogy belekóstoljon. Szépen hangzik, hogy az állat ösztönösen tudja, hogy mi jó neki és mi nem, de a valóság az, hogy az állat abból fogja tudni, hogy mi jó vagy mi nem, hogy mamitól, gazditól miről tanulta meg, hogy az és még mindig közrejátszik az is, hogy ha valami egyszerűen finomabb, akkor kit érdekel, hogy jó-e?

Különösen igaz ez a közérti tápokra, amelyeket általában ízfokozóval látnak el, ami mellett még a jobb minőségű tápok is íztelen, unalmas valaminek tűnnek, így olyan is előfordulhat, hogy a korábban viszonylag változatosan táplálkozó görény egyszer csak semmi mást nem lesz hajlandó elfogadni. Mindenképpen érdemes esetleg vitaminhiány lehetőségét is kizárni, de az esetek többségében, ennek oka merő ízlés…

Néhány tipp ahhoz, hogy hogyan lehet egy görényt újfajta, változatosabb táplálékhoz szoktatni:

Ez azt jelenti, hogy továbbra is kapja a megszokottat, de melléje nagyon keveset kap az újból is. Az adagot fokozatosan növeljük, míg az újat önmagában is elfogadja.

Húsfélékre szoktatásnál, jó ötlet ledarálni a száraztápot és abba forgatni a húst is, vagy akár a húst is ledarálni és úgy összekeverni, hogy a szag emlékeztesse a régi, megszokott ételre, majd a hozzáadott száraztápot lehet fokozatosan csökkenteni.

Hátránya, hogy kap tápot, tehát továbbra is igényelni fogja, így megtörténhet, hogy egyszer csak megint "gondol egyet" és nem lesz hajlandó mást megenni. Sajnos, vannak görények is, akiket ilyen egyszerűen nem lehet átverni. De ez ne keserítsen el senkit: van, akinek sikerült így!

Ha összekeverés előtt a tápot leöntjük forró vízzel, az felerősíti a szagát, így kívánatosabbá téve a kevesebbet. A melegebb ételek illata egyébként is erősebb, ezért melegítés jól használható a görény orrának "becsapására".

A kézből való etetésnek amúgy is van egy bensőséges jellege és valami oknál fogva a görények imádnak kézből enni! Ha nem fogadja el kézből sem, lehet próbálkozni azzal, hogy egészen apró falatkákat megpróbálunk a szájába erőltetni. A tapasztalat az, hogy miután a görénynek kialakul az ízérzékelése, az újdonságokkal szemben kifejezetten elutasító. Viszont, ha rájön, hogy valami finom, akkor hagyja magát "meggyőzni".

Előnye: ha így elfogadja, később is el fogja fogadni. Hátránya ugyanaz, mint a táppal keverésnek: vannak görények, akik egyszerűen kötik az ebet a karóhoz, és minél jobban erőltetjük, annál inkább ellenáll. Végül, még talán rossz emlékei is lesznek az új ételről? ;-)

Még egy hátránya -bár, ez nem is olyan rossz,- hogy a kézből való etetést a görények iszonyú gyorsan meg tudják szokni, és aztán igénylik is. Ha másik görényünk is van, akár azt is láthatjuk, hogy ő sem áll neki enni addig, míg az adagját meg nem kapta, -szintén kézből.

Igen, itt a csecsemőknek szánt bébi ételekre gondolok! Természetesen, azokra, amik nem tartalmaznak hozzáadott adalékanyagot, sót, cukrot, és azért jobb az, amiben van hús is. A bébiétel egyáltalán nem görény menübe illő étel, mégis, a zöldségek édes ízének kevés görény tud ellenállni, elég az orrára kenni párszor, hogy aztán boldogan elfogadja később. Így hiába rosszabb választás, mint bármelyik macskatáp, a cél szentesítheti az eszközt!

Ha elfogadja, az új ételből apró darabot kivéve, azt be lehet kenni bébiétellel és azzal kínálni, majd egyre nagyobb darabokkal folytatni. Előnye, hogy a bébi ételeket tényleg szeretik a görények, hátránya, hogy szintén nem az ő táplálékigényükre találták ki, és hogy őszinték legyünk, a bébi ételnél még a macskatápok is jobbak. Persze, ha az új ételt elfogadja, a bébi ételre már nincs szükség, esetleg, időnként megkínálhatjuk vele később is.

Egyébként, a bébi ételhez hasonlóan lehet "bevetni" pl. vitamin pasztát, esetleg tejszínhabot. A lényeg úgy is az, hogy minden görény számára csak az első lépés nehéz az új táplálkozás felé vezető úton! ;-)

A görények okos állatok, nem csak neveléssel, hanem megfigyeléssel is tanulnak. Ennek új ételre szoktatásnál az a haszna, hogy ha látja, hogy más is megeszi, felkelthetjük érdeklődését. Ha belegondolunk, hogy a legtöbb görény mi mindent képes lenne megtenni azért, hogy a mi vacsoránkból ehessen, legyen az bármi, érthető, mitől működhet ez a módszer.

Vagyis, igen, csinálhatunk úgy, mintha mi megennénk, hátha megkívánja tőlünk, de akár etethetjük együtt olyan görénnyel is, aki megeszi azt, amit el szeretnénk vele fogadtatni. Előnye, hogy a görények kíváncsi állatok és érdekelni fogja mit eszik a másik. Hátránya, hogy nem biztos, hogy tudni fogja, hogy ez az ő ennivalója.

Jó példa, hogy aki pl. macskával vagy kutyával tart együtt görényt és engedi, hogy annak tányérjából egyen: gyakran a másik táljából finom, de a sajátjából ugyanúgy ehetetlen. Ettől függetlenül, ha azt akarjuk elérni, hogy táplálékként elfogadja, ha azt a módszert választjuk, hogy eszi, nem eszi, nem kap mást, könnyebben tudjuk elérni azt, hogy beleegyen és ne maradjon éhesen.

Bármilyen viccesen is hangzik, a görény kíváncsiságával és lopkodási hajlamával is vissza lehet élni. Ez a módszer amolyan görény-pszichológiai fegyver, de nevezhetjük egyszerűen átverésnek is. Lényege, hogy az elfogadtatni kívánt ételt teljesen "véletlenül", olyan helyen hagyjuk, ahol ő megtalálhatja, mintha csak kincsre lelne. Akár el is szórhatjuk a lakás különböző pontjain. Ha a görény ráakad, ösztönösen érdekelni fogja, és megörül a zsákmánynak, főleg, hogy azt hiszi, minket kijátszva sikerült hozzájutnia. A csellel megszerzett falatok valahogy mindig finomabbak.

Előnye az, hogy nincs benne kényszer, ha egyszer megeszi, elfogadja később is. A hátránya... hát igen, kaja a földön. De ha működik, talán megéri.

Ha főve adunk húst, vagy újfajta húst akarunk neki "bemutatni", jó ötlet a húsléből egy picit felszívni fecsivel. Ezt viszonylag könnyű kivitelezni, csak arra kell ügyelni, hogy ne előröl nyomjuk a szájába a fecskendőt, hanem oldalról, a nyelvére, hogy maga nyelje le, nehogy megfulladjon. Ha megtetszik neki az íze, a léből tegyünk a húsra is. Esetleg, a régi tápból is keverhetünk hozzá, hogy minél ismerősebb legyen az illata és az íze.

Hogy minden görényre igaz-e, nem tudom. Van, akinél bejön, hogy a görijük szereti a vért. Boltban sokszor kapható olyan hús, főleg csirkecomb, amiben még van egy kis vér. Megkínálhatjuk egy ilyen falattal, talán ő is úgy "rákattan", mint más görények.

Utoljára maradt, mert a legdrasztikusabb és talán a legrosszabb választás. A név arra utal, hogy gyakorlatilag olyan, mint amikor a drogosoktól minden segédanyag nélkül megvonják a kábítószert, míg el nem múlnak az elvonási tünetek. (Állítólag kemény, de tuti.) Persze, lehetne hívni éheztetésnek is, mert tényleg az...

A lényege: a görény minden nap kap enni, és eszi, nem eszi, nem kap mást. Hátránya, hogy hiába döntjük el, hogy eszi, nem eszi, nem kap mást, általában a görény úgy dönt, hogy nem eszi és ezt elég sokáig, akár egy hétig is bírják kaja nélkül, remélve, hogy megkapják a megszokott ételt. Az egésznek van egyfajta érzelmi zsarolás jellege, hiszen, a görény jön, kunyizik kajáért, de az új ételt nem hajlandó elfogadni. Ha megsajnáljuk, és kap olyat, amit szívesen eszik, akkor ez az idő el is tud nyúlni, tekintve, hogy a gyomra nem motiválja arra, hogy az újra fanyalodjon, így gazdi hamar abban a helyzetben találja magát, hogy görénye érdekében, rendszeresen éheztetéssel kínozza, miközben, időről időre megsajnálja és megint ott van, ahonnan indult.

Ilyenkor jöhet az, hogy vagy kézből próbáljuk a szájába erőltetni az első falatokat, vagy elvisszük pár napra olyan görényeshez, akinek a görényei több mindent megesznek, hátha ott hamarabb rájön, hogy az új étel is van olyan jó, mint a táp, és mi magunk sem látjuk. (Mert tényleg nagyon nehéz megállni a gazdi számára! Őt sokszor jobban megviseli ez az egész, mint a görényt...)

Természetesen, a módszer nem veszélytelen. Sosem szabad elfelejteni, hogy a görény anyagcseréje gyors. Elvileg naponta többször kell ennie, így a tanács az lehetne, hogy ez a módszer legfeljebb az utolsó lehetőség maradjon.

Fontos kiemelni, hogy sok görénytartó esik abba a hibába, hogy mások ajánlásán felbuzdulva, átszoktatja görényét húsra, de aztán meg is reked a szoktatás annál, hogy húst elfogad a görény, de más részeket, pláne csontosakat, már nem. Pedig, nyilvánvaló, hogy színhúsra vagy egyfajta húsra szoktatni egy görényt, mindenfajta etetési módok közül az egyik legrosszabb választás! Talán csak a vegetarianizmus tudja ellenjavallatban felülmúlni.

De akkor hogyan tovább? Szerencsére, húsfélék változatos elfogadása már sétagalopp ahhoz viszonyítva, mintha közérti tápról szeretnénk leszoktatni –általában, pár nap elegendő.

Először is, mindenképpen szoktassuk rá a nagyobb darab húsokhoz, amivel neki kell megküzdenie, hogy fogyasztható méretűre aprítsa. Ha ez megy, válasszunk olyan csontos részt, amin több hús van. Erre az időre hagyjuk el a nasit, esetleg csökkentsük a reggeli adagját, hogy biztosan éhes legyen etetési időben.

Tálaláskor, adjuk oda a pár csontos részt és várjuk meg, míg elfogy. Az étel már megszokott, többi részét csak utána adjuk oda. Első napokban még lehet, hogy sokáig kell várnunk, sőt, hiába várunk, de ha következetesen kevesebbet kap enni, mint szokott, rá fog fanyalodni, hogy ennek is nekiálljon. Adjunk egyre több csontos részt, majd végül, adhatjuk az egészet egyben. Ugyanez igaz arra, hogy ha más részeket, pl. bőrt, belsőséget próbálunk vele megkedveltetni.

*

És végül, illetve, talán elsősorban, ami az összes módszer körül a legbiztosabb és leghasznosabb: legyünk előrelátók és használjuk ki azt az időszakot, amíg kölyökként a görény gyomra gyakorlatilag egy feneketlen bendő, és bármit elfogad, amit eléje teszünk. Ennél jobb módszer nincs arra, hogy biztosak lehessünk: görényünk nem lesz válogatós és képesek leszünk az ő érdekében változatosan etetni.