• Regionális göritalik, rendezvények
• Görik és Gazdik
• Görényes névnaptár
• Görinevek
• Képeslapküldés
• ViccKép
• Sztorik
• Gazdik tapasztalatai
• Akiket nem felejtünk
• Kvíz
• Eheti kisokos
• A görényekről
  • Általános
  • Elhelyezés
  • Tartás
  • Etetés
    • Etetés
    • Gondolatok az etetésről
    • Különböző ételekről
    • Obligát ragadozók
    • Mérgező ételek
    • Új ételre szoktatás
  • Gondozás
  • Tenyésztés
  • Egészség
  • Ajánló
• Görényes Mi-Mi
• Felhívások
• Kérdőív
• Partnereink

Obligát ragadozók

1. Fogazatukat tépésre alkotta a természet. Zápfogaik élesek, őrlésre alkalmatlanok. Előzápfogaik csökevényesek, illetve, hiányosak. A táplálékot inkább tépik: akkora falatokra, amekkorát éppen képesek lenyelni. Ennek köszönhetően, a táplálék jóval kevesebbet tartózkodik a szájukban, mint a mindenevőkében, vagy a növényevőkében. A növények "feldolgozásához" elengedhetetlen a táplálék nyelés előtt való őrlése és hogy a nyál megkezdje az emésztést. Görények erre nem képesek.
2. Nyálukból hiányoznak olyan enzimek, amik képesek lennének a növényi keményítőt cukorrá alakítani. Míg a növényevők hosszasan őrlik a táplálékot, miközben azt folyamatosan elkeverik a nyálukkal, addig a görények tépnek, nyelnek, tépnek, nyelnek, tépnek, nyelnek...
3. Gyomruk viszonylag nagy. Ennek célja, hogy egyszerre nagyobb mennyiségű táplálékot tudjon befogadni. A növényevők egész nap folyamatosan legelnek, hogy a szükséges mennyiségű tápanyaghoz hozzájussanak, mivel a növényekből nehéz megfelelő mennyiségű tápanyagot kinyerni. A ragadozók Ezzel szemben, a ragadozók van, hogy naponta egyszer táplálkoznak, de mindenképpen rá vannak utalva arra, hogy a lehető leggyorsabban magukhoz vegyék a szükséges táplálékot.
4. Gyomruk viszonylag egyszerű. Az egyszerűség egyik jellemzője, hogy nincs összetett gyomruk, mint sok növényevőnek. Másik jellemzője, hogy olyan emésztő enzimeket termel, ami a hús lebontásához szükséges, ami sokkal gyorsabb, mint a növények megemésztése. A növényekben található összetett keményítőkkel szervezetük nem tud mit kezdeni.
5. Gyomrukban rövid ideig tartózkodik a táplálék. A növényevők hosszasan emésztenek, sőt kérődznek, vagyis, visszaöklendezik a már lenyelt táplálékot azért, hogy újra elkeverjék nyálukkal és újra megőröljék.
6. Beleik rövidek. Rövidebb, mint a növényevőké, vagy akár a mindenevőké. Míg akár egy macska belén is 6-8 óra alatt jut át a táplálék, görénynél ez 3-4 (esetleg) 6 óra. Ehhez képest a növényi összetevők megemésztése is min. 6 óra, vagyis, ha egyáltalán képesek is lennének növényt emészteni, hamarabb kerülne a tálba, mint hogy meg tudnák emészteni. Ezért mondják, hogy emésztésük nagyon gyors. Elég, ha összehasonlítjuk, hogy hús adása, majd növényi eredetű táplálék adása után mennyi és milyen végterméket látunk viszont az almos tálban?
7. Nincs vakbelük. Vakbélben olyan bélflóra van, ami a növényi összetevők lebontásához szükséges. Minél több növényt fogyaszt egy emlős, annál hosszabb a vakbele. Vakbél híjján a növények emésztéséhez szükséges bélflóra nem tud elszaporodni.
8. A vékony és vastagbél közötti átmenet szabad szemmel nem látható. Ami azt jelenti, hogy más fajokhoz viszonyítva, emésztésük egyszerű. Az ilyen emésztőrendszer nem alkalmas az olyan bonyolult sejtszerkezetek emésztésére, mint a növényeké.
9. Vékonybelük szinte steril. Vékonybélben fejeződik be az emésztés. Mivel a húsok emésztése viszonylag egyszerű, így a görényeknek nincs szükségük a növények emésztéséhez nélkülözhetetlen mikroorganizmusokra. A növények sejtfala cellulózt tartalmaz, aminek lebontása nélkül a növény emészthetetlen. A görények nem képesek lebontani a cellulózt.
10. Energiát a fehérjékből és zsírsavakból nyernek. Görényeknél ismeretlen az olyan életveszélyes állapot, ami előfordul mindenevőknél és növényevőknél is, vagyis amikor megfelelő táplálék hiányában a szervezet nem jut elég glukózhoz, így a szervezet kénytelen zsírt lebontani ahhoz, hogy energiát nyerjen. A zsír lebontásakor keletkező melléktermék a keton szabadul fel, ami a vért savassá teszi és ennek révén, akár halálos kimenetelű mérgezést is okozhat. Tévhit, hogy minden élőlénynek szüksége van arra, hogy táplálékából glükózt vegyen magához. Az obligát ragadozók –mint amilyen a görény is- szervezete képes önállóan glükózt előállítani. Sőt. A fehérjéből előállított glükóz előnye, hogy mivel hosszadalmasabb folyamat, így a növényevőkre vagy mindenevőkre jellemző vércukor szint ingadozás sem ismert náluk.
11. A táplálék hamar átér az emésztőrendszeren. Mint arról már volt szó, a görény emésztése átlagosan 3-4 óra, vagyis, ennyi idő telik el a táplálék lenyelése és a végtermék ürülése között. Ezzel szemben a növények emésztéséhez minimum 6-8 óra kell.
12. Minél több növényi eredetű tápanyagot adunk, annál több végterméket látunk viszont. A logikája egyszerű: amivel a szervezet nem tud mit kezdeni, azt kiüríti -persze, sok mással együtt. Ha valaki összehasonlítja mennyi végtermék marad hús után, mennyi húsba kevert zöldségek után és mennyi tápok után, láthatja mennyivel több utóbbiakban a görények számára hasznosíthatatlan rész.
13. A görények nem tudnak mit kezdeni a növényi rostokkal. A növényi rostok ballasztanyagként funkcionálnak, vagyis, bár nagyrészt emészthetetlenek, a bélmozgást segítik, így a táplálék ürülését és a belek tisztulását is. A túl sok rost, viszont, enyhébb esetben hasmenést, ezen keresztül emésztési nehézséget, súlyosabb esetben akár szorulást vagy bélelzáródást is okozhat. Görényekre ez fokozottan igaz. Számukra, az elfogyasztott állat csontja, bőre, szőre és tolla funkcionál ballasztanyagként.
    Őseik évmilliókig olyan táplálékot fogyasztottak, melynek belében legfeljebb kb. 1, de legfeljebb, 3% előemésztett növényi tápanyag van. Ezen a több, mint kétezer évig az ember sem változtatott. Ugyanígy táplálkoznak legközelebbi rokonai: a közönséges görény, a molnárgörény, a nyérc és a feketelábú görény is.
14. Kíváncsiságuk határtalan. Ki gondolná, hogy ehhez a táplálkozásnak köze lehet, pedig, nagyon is! Örök kíváncsiságuk abban gyökerezik, hogy folyamatosan keresniük kell a táplálékot, ami nem ritkán rejtőzködik is. Míg a növényevők a táplálékforrás mentén "telepednek" meg és jellemzően ugyanoda járnak vissza enni, addig a ragadozóknak olyan területük van, amit be kell járniuk ahhoz, hogy élelmet találjanak.
15. A túl sok növényi összetevő a táplálékban különböző betegségekhez vezethet. Az egyik leggyakrabban emlegetett, bár nem bizonyított betegség az inzulinóma, mely a hasnyálmirigy rendellenes működéséből eredő elrákosodást jelenti. A növényekben (főleg tápokra jellemző gabonákban) lévő szénhidrát lebontása fokozott amiláz (egyfajta emésztő enzim) termelődést igényel, olyanra, amire nem a görény szervezetét találták ki. Ez a rendellenes működés vezet a hasnyálmirigy túlterheléséhez, azon keresztül az inzulinómának nevezett, gyógyíthatatlan betegséghez.

Ezen kívül, növényekkel gyakran etetett görényeknél jellemző a fokozott fogkő és lepedék képződés, helytelen táplálkozásból eredő túladagolás vagy hiány betegségek, elhízás vagy éppen soványság, tejképzési zavarok szoptató nősténynél, struvit húgykő képződés, vese problémák, abnormális széklet.

18. – Mit szoktál kedvencednek kotyvasztani?

A Görényekről - Etetés - Etetés
A Görényekről - Etetés - Gondolatok az etetésről
A Görényekről - Etetés - Mérgező ételek