• Regionális göritalik, rendezvények
• Görik és Gazdik
• Görényes névnaptár
• Görinevek
• Képeslapküldés
• ViccKép
• Sztorik
• Gazdik tapasztalatai
• Akiket nem felejtünk
• Kvíz
• Eheti kisokos
• A görényekről
  • Általános
  • Elhelyezés
    • Lakhely
    • Sötét búvóhely
    • Görénybiztos lakás
  • Tartás
  • Etetés
  • Gondozás
  • Tenyésztés
  • Egészség
  • Ajánló
• Görényes Mi-Mi
• Felhívások
• Kérdőív
• Partnereink

Sötét búvóhely

A vadászgörény legközelebbi vad rokonai szürkületi ragadozók és ha visszavadulna, ő is csak hajnalban és este vadászna, míg a nap nagy részét egy sötét üregbe húzódva töltené, a lehető legkevesebb kijárással. Vad rokonai életmódja alapján sejthető, hogy sötét búvóhelyek biztosításával jót teszünk görényünknek.

A görények biológiai óráját, ezen keresztül pedig biológiájukat is befolyásolja az őket érő fény mennyisége. A tavasszal megnyúló napfényes órák száma vedlésre készteti az állatot. Ivaros állatoknál zámára azt üzeni a szervezetüknek, hogy ideje elkezdeni készülődni a párkeresésre. Az ivaros hímek heréi megduzzadnak, a nőstényeknél felerősödik a territoriális viselkedés, majd beköszönt az ivarzási időszak. A hímek nőstényt keresnek, a nőstények, pedig, tüzelni kezdenek és persze, ők is hímet keresnek. Nyár végén, ahogy csökken a napos órák száma, újabb változás tapasztalható. A hímek heréi visszahúzódnak, csökken a párzási késztetés, majd megindul a vedlés. Tél közepén, pedig, sok gazdi tapasztalhatja, hogy akár napok is vannak, amit görénye átalszik.

Ha csak a külső viszonyokat kéne figyelni, ennyiben le is zárhatnánk a témát, de a lakásban való tartásból más is következik. Az emberek többsége úgy éli napjait, hogy délután, amikor munkából, iskolából hazaér, aktívan folytatja életét, melyhez elengedhetetlen, hogy villanyt kapcsoljon. Márpedig, a felkapcsolt villany fénye is ugyanúgy hat a görényekre, mint a természetes fény. Vagyis, miközben mi érezzük, hogy este van, görényünk számára a környezet továbbra is azt az üzenetet küldi, hogy nappal van.

Többek között ez az oka annak, hogy sok, lakában tartott görény télen is képes ivarzani (nőstény betüzelni), hogy ivarérés elérésekor tényleg ivarzani kezd az állat. Bizonyított, hogy folyamatos, napi 14-16 órányi fény mellett egy nőstény pl. 5 hónaposan is elkezdhet tüzelni, míg egy hím elkezdhet jelölni és ivarosan viselkedni. Ezzel szemben, folyamatos, napi 10 órányi fény mellett akár az is várható, hogy a nőstény 1 éves kora előtt sem fog betüzelni.

A kerti kennelben tartott görényekkel kapcsolatban egy dolog ami ugyanúgy szót érdemel: ott is számít, hogy van-e fényforrás vagy milyen a fényszennyezettség akkor, amikor a természetes fényviszonyokról beszélünk. Ezek ugyanúgy hathatnak az állatra, mint a lakásban lévő villanyfény vagy éppen a nyári napfény. Vagyis, jelen téma őket is érintheti.

Mivel a téma nem az ivarzás, így nem térnénk ki arra, hogy hogyan hat a fényes és sötét időszakok aránya az ivarzásra, csak arra, hogy sötétség hatására mi történik a szervezetben? Sötétség hatására melatonin termelődik a szervezetben, ami alvást segítő hormon. Ezt nappal nem termeli a szervezet. A melatonin görényeknél először a mellékvese megbetegedésével kapcsolatban került elő és egyike volt az első tényleg hatásos, gyógyszerként használt szereknek, mert sok esetben jól enyhítette a betegséggel együtt járó tüneteket. Néha akár magát a betegséget is visszafordítja. Megelőzésként is hatásos lehet, bár emellett mára egyre több a kérdőjel. Hatására nő az alvásigény, csökken az étvágy, téli bundára vált az állat -vagyis, úgy viselkedik, mintha tél lenne számára.

Ember kísérletek, viszont, mást is találtak a melatoninnal kapcsolatban. Napi használatban van a pihentetőbb alvás elősegítésére enyhébb alvás zavarokban szenvedőknél, használatos a jet-leg leküzdésére, valamint az éjszakai műszakban dolgozók is élhetnek vele, hogy napközben jobban tudjanak aludni. De a melatonin haszna tovább mutat. Ma már tudjuk, hogy nem csak az alvást segíti, hanem ezzel együtt antioxidánsként is hat a szervezetben. Bizonyított, hogy a megfelelő mennyiségű melatonin erősíti az immunrendszert, véd egyes vírusos fertőzésektől, vagy éppen segít a szervezetnek könnyebben leküzdeni, gyulladáscsökkentő, csökkenti egyes szívbetegségek és daganatos megbetegedések kialakulásának esélyét és a rák kezelése során is jótékony hatása lehet, hiszen a kísérletek és vizsgálatok során nagy mennyiségben adott plusz melatonin jelentősen megnövelte a egyes rákkal kezelt betegek életben maradási esélyeit, miközben a sugárterápia mellékhatásait is enyhítette.

Egy amerikai menhelyen vadászgörényeken végzett (nem hivatalos) megfigyelés szerint, azok a görények, akiket 4 éven keresztül legfeljebb napi 6 óra fény mellett tartottak, egyébként teljes sötétségben voltak, nem mutattak mellékvesés tüneteket. A rossz hír az, hogy -mint boncolásnál kiderült- az ily módon való tartás több görénynél végül nem akadályozta meg a betegség kialakulását, csupán kendőzte a tüneteket.

Vadászgörényeknél melatonin adagolást a mellékvese megbetegedésével kapcsolatban találni. Ez pontosan 1-3 mg/kg/nap. Vagyis, egy egy kilós görény kaphat 1-3 mg melatonint naponta, míg pl. egy másfél kilós görény akár akár 4,5 mg-ot is. Ami fontos: szemben az emberrel, akinek azért, hogy a pihentetőbb alvást segítse, alvási idő előtt 1 órával ajánlott bevennie, vadászgörénynél az alvással töltött órák számának megnyújtását hivatott utánozni, vagyis, akkor kell adni, amikor a melatonin szintje normálisan alacsony a szervezetben. Mivel napfelkelte után kb. 8-10 órával a legalacsonyabb, így a protokoll is ezt ajánlja. A melatonin implantátum formájában az ajánlott protokoll alapvető nehézségeit küszöböli ki, lehetővé téve, hogy beültetés után, hónapokon keresztül az implantátum adagolja a szükséges mennyiséget.

De feltétlenül kell holmi tablettákkal vesződni? Nem. Egészséges görénynél nyáron a kb. 10-12 órányi elsötétítés, télen 14-16 órányi elég, hogy lemodellezze a számukra természetesnek tartott fényviszonyokat, vagyis arra, hogy biológiailag megfelelő mennyiségű melatonin termelésére ösztönözze a szervezetet. Betegségben érintett görénynél ez akár tartósan 14-16 órányi is lehet (vagy akár még 16-18 órányi is), két fontos megjegyzéssel:

1. Ebbe az óraszámba az éjszakai alvás is beleszámít, tehát nem egész napos elsötétítést jelent számára, hanem még mindig marad 8-10 óra (vagy 6-8), amikor a görényt normálisan fény éri.

2. A sötétség nem félhomályt vagy csökkentett fénymennyiséget jelent, hanem szó szerint értendő: vagyis, teljes sötétségre kell gondolni. Ez akkor lényeges szempont, ha a gazdi a ketrec letakarásával próbálkozik és anyagot választ, vagy ha kerti kennel megvalósításán gondolkodik.

Akkor teszünk jót, ha tekintettel vagyunk a görényünk élőhelyének kialakításakor arra, hogy természetes közegben milyen életmódot élne és igen is, biztosítunk olyan helyet vagy olyan fényviszonyokat, ami hasonlít arra, amit a természetben is ösztönösen keresne. Ha csodát nem is ígér, de újabb lépés afelé, hogy számára és egészsége szempontjából minél ideálisabb körülmények között tartsuk.