Bélgyulladás
Bélgyulladást sok minden okozhat, úgy, hogy sokszor az állatorvosi kivizsgálás sem találja meg az
okot. Függetlenül attól, hogy mi áll mögötte, néhány tanács, ami segíthet átvészelni ezt az
időszakot úgy, hogy a lehetőségekhez mérten, minél kevésbé viselje meg görényünket:
- Mielőbb vigyük állatorvoshoz! A hányás, hasmenés könnyen vezet kiszáradáshoz, ami az állat
halálát is okozhatja.
- A megbízható diagnózishoz és megfelelő kezeléshez elengedhetetlen az állatorvos útmutatásai
alapján begyűjtött bélsár vizsgálata, de ne lepődjünk meg, ha negatív – gyakran előfordul.
- Felülfertőződés ellen mindig javasolt antibiotikum kúra, akkor is, ha feltételezhetően vagy
bizonyítottan vírus áll mögötte.
- A bélgyulladások többségét az állat szervezete – megfelelő „támogatás” mellett - képes
leküzdeni, de ehhez idő kell.
- Megfelelő „támogatás”, például, az állati eredetű proteinben gazdag étrend, ha lecsökkentjük a
növényi összetevők arányát, nem kínáljuk görény számára egyébként is emészthetetlen ételekkel,
kerüljük a cukor, szénhidrát tartalmú dolgokat (ebbe a vitaminpaszták, tej, méz, gyümölcsök,
zöldségfélék, a macskatápok és a jutalom falatok többsége is beleértendő), nyugodt, meleg
környezetet biztosítunk és lehetőségünkhöz mérten, más állatainktól elkülönítjük, nem visszük
sétálni. Ilyenkor húst is tanácsos főve vagy sütve adni.
- Jó minőségű proteinben gazdag: a tojás sárgája nyersen, fehérje főve, a joghurt, hús.
- Mivel a bélfertőzés általában hosszas, a felépüléshez elengedhetetlen, hogy az állat
szervezete minél jobb kondícióban legyen, ezért szükség lehet kényszeretetésre, kiszáradás ellen,
pedig, kényszeritatásra. Van görény, aki kézből, kiskanálból is könnyebben elfogadja az ételt,
de ha nem: pépesítsük az ételt, úgy, hogy fecskendővel fel tudjuk szívni, az állatot csavarjuk
törülközőbe és oldalról, a nyelvére cseppentsünk úgy, hogy maga legyen kénytelen lenyelni.
Bélfertőzés szövődményeként általában jelentősen romlik a bél felvevő képessége, ezért
ilyenkor gyakoribb és összességében nagyobb mennyiségű ételt kell fogyasztania, mint normálisan.
- Ha az állat nem fogadja el az állapota számára ideális diétát, akkor a szabály az, hogy a
lehetőségekhez mérten odafigyelve a minőségre, de mindenképpen egyen.
- Ha az állat a száját kaparja, hány vagy öklendezik, az a fekélyesedés jele, ami gyakran jár
együtt a bélgyulladással, -akár a legyengült szervezet, akár az antibiotikum kúra miatt,- ezért
ha ilyet tapasztalunk, menjünk vissza az állatorvoshoz, mert ezt is kezelni kell.
- Gyógyulás után is fennmaradhat egyfajta bélérzékenység, így könnyen lehet, hogy az állat
még később is diétára szorul. Azokat az ételeket, amiknél később is hasmenést tapasztalunk,
hagyjuk el legalább 3 hétig és csak akkor iktassuk újra a menübe, ha később, egy-egy próba
után sem tapasztalunk nem kívánt hatást.
- Ha a betegség során az állat nagyon lefogyott, zsírban gazdag ételek segítik a roborálást és
hogy visszanyerje régi kondícióját.
- Megelőzni igen nehéz, hiszen, bélgyulladást okozó ágensekkel sok helyen találkozhat az
állat, akár magunk is megfertőzhetjük úgy, hogy nálunk semmilyen tünet sem jelentkezik.
Fertőződés szempontjából rizikósak azok az összejövetelek, ahol sok állat találkozik vagy az
állat gazdája sok állattal kerül kontaktusba, más állattartók által is gyakran használt
sétálóhelyek, olyan görényes találkozók helyszínei, ahol a területnek nincs ideje „pihenni”
(pár hét, legfeljebb 1 hónap bőven elég), ismeretlen előéletű és állapotú görény (vagy egyéb állat)
hazavitele.
- Ha a bélgyulladás kórokozója nem beazonosítható, gyógyulás után, társaságba vitel, séták előtt
várjunk legalább 6 hetet, hogy más állatait ne veszélyeztessük. A hozzánk látogató állattartókat
tájékoztassuk, hogy milyen betegséggel küzdünk, azért, hogy meg tudja előzni, hogy saját állataihoz
is hazavigye a fertőzést.
- Beteg vagy gyanús állatot nem szabad más állatok közé vinni, ha ilyen állattal találkozunk,
kerüljük, hogy nyála, széklete, vizelete ránk kerüljön vagy hazaérkezéskor, mielőtt saját
állatainkkal foglalkoznánk, az ilyen ruhát cseréljük le, állatainkat ne engedjük a közelébe és
alaposan mossunk kezet.
Az ECE 1994-ben jelent meg Amerikában és a negatív bélsárvizsgálatokból, lefolyásából és rendkívüli
ragályozó képességéből sejteni lehetett, hogy egy addig nem ismert fertőzésről volt szó. Az hamar
kiderült, hogy bármi is okozza, az a görény székletével terjed. 2006-ban sikerült bizonyítani, hogy a
fertőzés mögött korona vírus áll. Európában időről-időre felmerül, mint egy-egy helyi járvány megnevezett
okozója, de az esetek többségében, a kórokozó nem bizonyítható, így az sem, hogy ECE-ről lett volna szó,
vagy csak egy hasonló lefolyású betegségről, netán ételmérgezésről.
Az első és legjellemzőbb tünet a szinte fluoreszkáló zöldes/sárgás (, de alkalmanként barna, narancssárga is),
hasmenéses széklet. Az első tünetek normálisan 48 órán belül jelentkeznek, ritka, hogy napokkal később. Emellé
társul: levertség, étvágytalanság, vagy akár hányás is. Hőmérsékletváltozás nem feltétlenül jelentkezik, de
előfordulhat kihűlés vagy éppen hőemelkedés is. Ahogy leáll az emésztés, megjelenik a madármagra emlékeztető
darabokkal teli széklet, mely nem más, mint az emésztetlen étel. A hasmenés következtében drasztikus fogyás,
kiszáradás tapasztalható. A tünetek 2-3 hét alatt rendeződnek, de még utána is előfordulhat visszaesés és
gyakori, hogy az állat nem tud visszahízni, vagy éppen hónapokkal a betegség után kezd el fogyni (amit más
betegség is okozhat!).
Minél fiatalabb az állat, annál könnyebben teszi túl magát rajta. Megfelelő orvosi ellátás mellett ritkán
halálos, akkor sem maga a vírus, hanem felülfertőződés, fennálló egészségi probléma viszi el az állatot,
vagy az, hogy az idős görény szervezetét megviseli. Megfelelő orvosi ellátás mellett az ECE heveny, de csak
az esetek 2-5%-ban halálos.
Gazdik tapasztalatai
8/4. – Hurutos bélgyulladás
Vélemények a cikkről
Nem érkezett még hozzászólás.