Görényekről: Szem
A szemek a fejtetőn, előre néznek, az orr mentén, így elsősorban azt érzékelik, ami előttük
van, illetve, valamennyit felfelé is látnak. Feltételezett oka, hogy bár a préda feltehetően a
földön közlekedik, attól még ők is potenciális prédái nagyobb ragadozó madaraknak. Viszont, ugyanez
okozza az orruk előtt lévő, úgynevezett vakfoltot, amit gazdi abból vesz észre, hogy ha valami felkelti
görénye érdeklődését, miután azt megtalálta, szagolgatás közben valószínűleg már meg is löki, hiszen
ilyen távolságból éppen kiesik a látóteréből.
Szemgolyójukat képesek mozgatni, bár ezt gazdi ritkán érzékeli, hiszen –akárcsak az ember- ők is
hajlamosak inkább a fejüket fordítani az érdeklődés tárgya felé.
A vadászgörény kölykök vakon születnek, vagyis, szemük zárt, hogy a fejlődő szemgolyót védje a magzatvízbe
kerülő vizelettől. Születés után is folytatódik a szem fejlődése, így csak kb. 25-28 napos korra érik
meg annyira, hogy kinyíljon.
Szemük felépítése más emlősökére hasonlít. Bár a szemfehérje ritkán látszik, mert a szemhéjak eltakarják,
attól még nem a teljes szemgolyó fekete. Persze, nem minden egyed szeme fekete: az albínóké piros, mert
pigment hiányában átlátszik a szövetekben áramló vér, míg olyan színeknél, mint pl. a bézs, akiknek a
szeme kevés pigmentet tartalmaz, inkább sötétvörös.
Pupillájuk kerek, de erős fényben résnyire szűkül, mint a macskáké, csak az övék nem függőlegesen, hanem
vízszintesen. Feltételezett oka, hogy így a szem érzékenyebb az olyan mozgásra, mint amikor a préda fel-le
ugrál. Kedvencként tartott görényeknél is megfigyelhető, hogy egy pattogó labda általában jobban felkelti az
érdeklődését, mint egy guruló, szemben pl. a macskákkal, akik guruló labda után érdeklődnek inkább.
Fekete szeműeknél a pupilla ritkán látszik, természetes fényviszonyoknál inkább az albínóknál vagy a világos
színű egyedeknél találjuk meg könnyen.
Mikor vakuval készítünk kedvencünkről képet, azt tapasztaljuk, hogy az elkészült képen a szemek általában
zölden vagy az albínóké sárgásan világít. Ennek oka a retina mögött található fényvisszaverő réteg, mely
rossz fényviszonyok között visszaveri a fényt a retinára, így a látható képet felerősíti. Ez nem jelenti
azt, hogy teljes sötétségben is látnak, hiszen valamilyen fényforrásra nekik is szükségük van, de minimális
fényviszonyoknál, mint pl. hajnali vagy esti szürkület, sokkal jobban, mint az ember.
Bal oldalon egy kép, amit az ember lát és mellette ugyanaz, ahhoz hasonlóan, ahogy egy görény feltehetően láthatja.
Míg a vadgörények szemében megtalálhatók a piros és zöld csapok is, vadászgörények szemében csak a piros
vagy egyes források szerint egyedtől függően, piros vagy zöld csapok találhatók, így –mivel más színekhez
nem tudnak viszonyítani- a világot a szürke különböző árnyalataiban érzékelik.
Élesen csak rövid távolságra látnak (egyes források szerint, ez kb. 60 cm), de mozgást, árnyakat
messzebbről is észrevesznek. A természetben szürkületi ragadozók lennének, így ez pont megfelel
szükségleteiknek: a menekülő vagy éppen harcoló prédát elég közelről látni, de ahhoz, hogy tudják,
hogy a közelben préda (vagy éppen ragadozó) van, bőven elég, ha a mozgását felismerik. Ily módon,
távollátásuk sokkal rosszabb, mint az emberé, de a mozgásokra sokkal érzékenyebbek.
Mélységérzékelésük egyedfüggő, de a legtöbb görényé kifejezetten rossz. Míg egy vad görény általában
kerüli a magasabb helyeket, egy vadászgörény baleset után is szinte félelemérzet nélkül sétál polcokon,
vagy mászik függönyre.
Természetesen, a szerint, amit az ember a látásban előnyösnek talál, a görények látása tényleg nem az
erősségük, de attól még nem elhanyagolható. Akkor sem, ha a tapasztalat az, hogy egy valami oknál fogva
megvakult görény annyira könnyen alkalmazkodik megváltozott képességeihez, hogy gazdájának talán fel sem tűnik.
Vélemények a cikkről
Nem érkezett még hozzászólás.