Görényekről: Fej
A vadászgörény feje jellegzetesen elnyújtott, annyira, amennyire más emlősökre
szintén nem jellemző. Formája a V betűre emlékeztet, de a hímeké szélesebb, a
nőstényeké keskenyebb, hegyesebb. A hímek koponyája kb. 17-20%-al nagyobb, mint a
nőstényeké és az is érdekes, hogy a koponya fejlődése nőstényeknél hamarabb
fejeződik be, mint a hímeknél.
Az arcrész viszonylag rövid, kb. a teljes fej egyharmada. Az állkapocs kb. a fej
felének hosszát kiteszi, míg a koponya hátsó része elég fejlett ahhoz, hogy lehetővé
tegye a testméretéhez képest erős harapást, mely erősebb sok más ragadozóhoz viszonyítva.
Kísérletek azt is bizonyították, hogy a táplálék állagának hatása van a rágószervek
fejlődésére és arra az erős harapást igénylő táplálékok a legmegfelelőbbek, mint pl.
a csontok vagy a száraztápok.
A szemek és az orr környékén hosszú, a többi szőrzetnél erősebb szőrszálakat találunk. Feltehetően
ugyanazt a célt szolgálja, mint pl. a macskáknál: a szőrszálak olyan hosszúak, mint a test legszélesebb
része, vagyis, az állatnak nem kell bebújnia egy lyukba ahhoz, hogy tudja befér-e vagy sem, elég a fejét
bedugnia. Szürkületi ragadozóként látására nem hagyatkozhat, de ezek az érzékeny idegekben végződő
szőrszálak sötétben is információval szolgálnak. Kedvencként tartott görénynél nem feltétlenül
tapasztaljuk ezt az óvatosságot, de vadászat során igencsak hasznos!
Az agy
Agyuk kisebb, mint a mezei görényé, kb. kétharmada (kb. 6 ml). Barázdáltsága a macskáéra hasonlít. A kölyök
születésekor viszonylag fejletlen: míg az ember agyában már születéskor megvannak az idegpályák, addig a
görénynél csak születést követően. Utána, viszont, ugyanazt a mintát követi az agy fejlődése, mint az embernél.
Kísérlet során azt tapasztalták, hogy ha megakadályozták, hogy a hallóideg talamuszba ágyazódását, helyét
átvette a látóideg. Így, az agynak az a területe, ami a hallásért felelős, a látást erősítette.
A fülek
Süketen születnek és hallójáratuk csak a 30. napra nyílik ki. Hallásuk 6 hetes korra érik meg teljesen.
Éjszakai ragadozóként hallásuk -más emlősökhöz képest,- rendkívül fejlett: jóval több az idegi
kapcsolat a fül és az agy között. Az emberrel ellentétben, képesek pontosan felmérni a hangforrás
irányát és távolságát is. Érdekesség, hogy egy kísérletben a görények egyik fülébe dugót tettek, hogy
megfigyeljék, hogyan változik a hangforrás helyzetének felismerése, ha az egyik fület kiiktatják az
érzékelésből. Meglepő módon, idővel a görények képesek voltak kompenzálni. Mikor újra két füllel
hallhattak, jelentett átmeneti problémát, de újra alkalmazkodtak.
Hallásuk a magasabb hangokra specializálódott. Míg az ember hallása 20 Hz és 17 KHz közötti
tartományt érzékeli, az övék alsóhatára 30 Hz, de 44 KHz-ig terjed. Legnagyobb hangterjedelme a
szoptató nősténynek van, aki ilyenkor érzékenyebb a kölykök hangjára. (Mellékelt példa: a 30 Hz.)
Az orr
Talán a legfontosabb érzékszervük az összes közül. Hallásukra és látásukra is nagy szükségük van,
de ezek elvesztését viszonylag jól kompenzálják. És ha a szaglásukat veszítenék el? Szaglás segít
felismerni a vécét, az alvóhelyet, az ételt, családtagjait, nélkülözhetetlen a kommunikációhoz és
sorolhatnánk. Vadászathoz, pedig, elengedhetetlen. Kísérletek támasztják alá, hogy ivaros
nőstényeknél a hím látványa nem elég, de ha a szagát is érzik, az beindíthatja a tüzelést és
hogy peteérést nem csak a grabancfogás, illetve a behatolás váltja ki, hanem a hím szaga is rásegít.
Ragadozóként szaglásuk jóval érzékenyebb, mint azt emberként el tudnánk képzelni. Jellegzetessége,
hogy a táplálék szagról való felismerését kb. fél éves korig tanulják, idősebb korban is azt
preferálják, amihez ez idő alatt hozzászoktak, míg más ételt figyelmen kívül hagynak vagy csak
nagyon nehezen szoktathatók át. Ezért fontos, hogy kölyökként minél többféle étellel megismertessük,
hogy később se okozzon problémát, amikor változatosságra törekszünk etetéskor.
Szaglásukban külön szerepet játszik az ún. Jacobson szerv, mely a feromonok érzékelésében játszik
szerepet. Míg az emberé kifejezetten fejletlen, a görényeké közepesen fejlett, amiben a kutyákra,
macskákra hasonlít. Ez segít eldönteni, hogy egy másik állat préda vagy ragadozó, egy másik görény
ismerős vagy idegen, támadó vagy ellenséges szándékú és még sorolhatnánk annak a világnak az elemeit,
amelyik ember számára majdhogy ismeretlen.
Az orr színe lehet rózsaszín vagy feketén pigmentált. Teljesen fekete orr vadgörényekre jellemző.
A háziasított vadászgörények orra különböző mértékben és mintában, de általában nem teljesen pigmentált.
Azért, hogy a szagokra kellően érzékeny legyen, orrukat rendszeresen nyalják, ami miatt az szinte
mindig nedves és a közhiedelem is úgy tartja, hogy ha a görény orra nem nedves, akkor valószínűleg
beteg. Pedig, csak annyi igaz, hogy láztól tényleg kiszáradhat, de ha éppen nem nyalta meg, akkor is száraz lehet.
A száj és a fogak
A görényeknek heterodont fogazatuk van, ami azt jelenti, hogy funkciójuk szerint,
alakjuk különböző. A száj elején elhelyezkedő 6-6 metszőfognak kevés szerepe van,
elvesztésük sem okoz gondot. Sőt, az sem rendkívüli, ha egy görénynek nincs meg
mind a hat. Nagyobb szerep hárul a szemfogakra, amelyek lehetővé teszik az áldozat
megfogását, bőrének átlyukasztását, támadást, védekezést, vagyis, amit szinte minden
gazdi jól ismer: a harapást. Emellett az állat használja arra is, hogy kisebb
darabokat tépjen vele a táplálékból.
Evéskor a tarajos zápfogaké a főszerep: ezek az utolsó felső kisörlő és az első, alsó
nagyörlő együttes neve, melyet hegyes, „tarajos” alakja után kaptak. A növényevőkkel
és a mindenevőkkel szemben, a görények nem őrlik a táplálékot, hanem a tarajos
zápfogakat használják arra, hogy akkora falatot tépjenek le belőle, amekkorát
egyben le tudnak nyelni. Őrölni azért sem lennének képesek, mivel az állkapocs úgy
kapcsolódik a koponyához, hogy fel-le képes nyílni, de oldalirányba elmozdulni nem.
Ez az oka annak, hogy ha görénynek pl. uborkát adunk, az szinte ugyanúgy, falatnyi
darabkákban köszön vissza az almos tálban. A kisebb nagyörlőket a kevésbé kemény
táplálék szétrágására használják.
A kor meghatározására a fogak a legalkalmasabb, mert a fogak növekedése mindenhol
és minden egyedben azonos sorrendben és körülbelül azonos időben történik. A szemfog
valamikor a harmadik-negyedik hét táján bújik ki. Követi a harmadik és negyedik
kisörlő, majd a második kisörlő. A metszőfogak eltérő ütemben nőnek, de a szemfogak
után jelennek meg. A tejfogak száma végül, 28-30 lesz. Kb. a hetedik héten kezd el
kibújni a végleges fogazat és a fogak cseréje kb. a 74-ik nap környékén fejeződik be.
A végleges fogazat 34 fogból áll.
Macskákhoz hasonlóan, a görények is úgy váltják fogukat, hogy a tejfog nem hullik ki,
míg a végleges fog át nem szakítja a fogínyt, hogy átvegye a tejfog helyét és szerepét.
Ez lehetővé teszi, hogy a kölyök korán szilárdat kezdjen fogyasztani, anélkül, hogy a
fogváltás problémát okozzon, de egyben oka is, hogy a gazdi sokszor miért nem veszi
észre a változást. A szemfogak és a metszőfogak jellegzetesen a tejfog mellett nőnek,
amíg készen nem állnak arra, hogy az átmeneti fogat kilökjék. A többi fog alulról növekedve
tolja ki a régit.
A szájjal kapcsolatban, további érdekesség, hogy míg az embernek csak egy nyelvcsontja van,
a görénynek kilenc! Nyálmirigyük is több van, összesen 5 pár, míg az embernek 3 (kutyának, macskának 4).
Vélemények a cikkről
Hozzászólások
2011. február 5. 10:02 (1)
Hát az én görényem kölyök hím és 6-hónapos. Ő 20-cm kedvenc kajája: tyúk, szarka,homár,hal,kacsa,pulyka,vér, bár a vért csak úgy eszi hogyha ő szívja ki. Nem kövér de jó húsba van majd meg nézem mennyi a súlya.
|