Mit tegyek, ha a családom nem akar görényt?
Gyakorló göri gazdikon kívül aligha tudná más jobban megérteni, milyen lehet arra vágyni, hogy
valaki egy olyan kedves, vidám és intelligens élőlénnyel ossza meg az életét, mint a vadászgörény és
mégis azzal szembesül, hogy a családja nem csak nem érti, de egyenesen ellenzi is az ötletet.
Ha családunkat szeretnénk meggyőzni, nem érdemes a saját fejünkkel gondolkodni, hiszen mást jelent
egy ilyen kedvenc gondolata nekik, mint nekünk. Néhány olyan ötletet gyűjtöttünk össze, ami
legtöbbször be szokott válni a család meggyőzésére és segíthet abban, hogy ne járjunk azokhoz
hasonlóan, akik csak pár hónapot tölthetnek kedvencükkel:
- Van, hogy valaki azért ódzkodik egy görénytől, mert egyszerűen nem ismeri. Nekik nem a
társállat jut róla eszükbe, hanem a tévhitek, a nyűg és a költségek vagy egyszerűen el sem
tudják képzelni milyen lehet egy állattal élni.
Jó ötlet felajánlani, hogy ha már görény nem jöhet, legalább görényes rendezvényekre kísérjenek
el. A görények a valós életben sokkal varázslatosabbak. Ilyen helyen előbb-utóbb a családtagok
is elkezdenek görénytartókkal beszélgetni és könnyen lehet, hogy rájönnek, hogy nem is olyan
ellenszenves állat, sok dolog meg, amitől félnek, messze nem olyan vészes. Választhatunk görényes talikat a közelben,
vagy éppen országos rendezvényeket.
- Van, aki attól fél, hogy ha enged, a végén őrá marad az állatról való gondoskodás.
Ennek ellenkezőjéről hosszabb idő bárkit is meggyőzni. Amivel bizonyítani tudjuk: rendszeresen
beosztjuk az időnket úgy, hogy mindamellett a feladat mellet, ami napi dolgunk, még szabadidőnk
is marad –legalább egy-két óra. (Így azt is kipróbálhatjuk, hogy tényleg lenne-e időnk egy
görényre is?) Mellette nagyobb részt vállalhatunk olyan feladatokból, amiket nem szeretünk
elvégezni, de amiért cserébe majd elvárhatjuk, hogy családunk besegítsen a görénnyel való
foglalkozásba, gondozásba, amikor elutazunk, vizsgázunk vagy nem érünk haza időben.
(Ez annak is jó próbája, hogy lesz-e kedvünk fáradtan is almot, ketrecet takarítani, a
görénnyel foglalkozni?)
- Van, aki attól tart, hogy nem tudjuk felmérni mekkora felelősséggel és költségekkel jár
az állattartás.
Ha tudunk spórolni, nem csak azt jelezzük vele, hogy egy áhított célért hajlandók vagyunk
kevésbé fontos dolgokról lemondani, vagy igen is kivenni a részünket, hanem az összegyűjtött
pénz jó lesz majd felszerelésre, játékokra vagy éppen vésztartaléknak akkor, amikor hirtelen
kell a görényre költeni, sokszor nem is keveset. Ha készülődés közben nem csak a tartás jó
oldaláról, hanem a várható költségekről is informálódunk, akkor a meggyőzéshez is megbízhatóbb
érveket tudunk kitalálni.
- Van, hogy a család attól fél, hogy a görény iránti vonzalom csak újabb múló hóbort.
Sajnos, őket csak az idő és kitartásunk segíthet meggyőzni és az, ha közben minél több információt
gyűjtünk a tartásról, nevelésről, gyakori problémákról és megoldásaikról és ezeket a családdal is
megosztjuk. Ez az ismeret egyébként is jól fog jönni tartás során, nem beszélve arról, amikor az
újabb és újabb kifogásokra keresünk ellenérveket. A képet tovább „szépíti”, ha azt látják,
nem csak a görény tartás jó oldaláról tudunk, hanem a nehézségeiről is, sőt, azt is, hogy
hogyan kezelhetők egyes problémák.
- Van, aki úgy érzi, hogy az, hogy ilyen állattal akarunk együtt élni, annak a jele, hogy az
ő igényüket nem tartjuk tiszteletben.
Érdemes tudni, hogy a görény akárkié is, végül az egész család életét felforgatja.
Van, hogy idővel a család is beleszeret, de sajnos, ez a ritkább. Bezárva nem tarthatjuk,
ezért láb alatt lesz, oda mászik, ahol nem mindenki szereti, lop, rámol, nevelni kell a harapásról
leszokáshoz, szoktatni az alomhoz, ketrechez, az ivarzására fel kell készülni és a játékaival
tele van a lakás. Ilyet azok tudják tolerálni, akik szeretik az állatot, akinek ellenérzése van,
annak nem megy. Az esetek többségében a görény folyamatosan vita forrása addig, míg végül
megszületik a döntés: nem maradhat. Ennek ellenkezőjéről csak egyféle módon tudunk mást
meggyőzni: mi is legalább annyi megértést mutatunk az ő igényeikkel szemben, mint amit a
sajátunkkal szemben elvárunk. Abban vélhetően mindenki egyetért, hogy elbúcsúzni egy szeretett
állattól sokkal fájdalmasabb, mint vágyni és nem megkapni, vagy folyamatosan kompromisszumot kötni
a görény rovására, így lemaradva a görénytartás igazi örömeiről.
Pár olyan dolog, amit tapasztalat alapján gyűjtöttünk össze arról, hogy miért ne ugorjunk
fejest a görényvállalásba, a család kellő felkészítése nélkül? Ezek, sajnos, kipróbáltak és
csupa olyan, ami legtöbbször ahhoz vezet, hogy a gazdi is belátja, nem csak a családnak,
de a görénynek is jobb, ha másik otthont keres:
- Az állatorvosi költségek betegségtől függően több tízezerre rúghatnak. De komoly probléma
sem kell: maga a görénytartásba való befektetés sem olcsó! Ha anyagilag függünk családunktól,
akkor ők lesznek azok, akikhez baj esetén fordulni tudunk. Éppen ezért, tudnunk kell, hogy
számíthatunk-e rájuk anyagilag is?
- Sok családtagot könnyű meggyőzni, ha olcsón vagy ingyen sikerül görényhez jutni. De nem
érdemes ezzel élni csak azért, mert könnyen járható. Amikor oltatni kell, felszerelést venni,
majd hamarosan jön az ivartalanítás, vagy egy-egy betegség révén rájövünk, hogy mitől volt
olyan olcsó, akkor úgyis kiderül, hogy az állat beszerzésének ára eltörpül az egyéb költségek
mellett.
- Közös lakásban élve, képtelenség a görényt „megkerülni”, főleg, ha nem akarjuk
ketrecfogságra ítélni. Az állatot nem csak magunkhoz kell szoktatni, de a többi családtaghoz is.
Hiába sikerül „kiharcolni”, hogy legalább megtűrjék, annak szemében, aki nem
barátkozott meg velük, minden percben tudnak nézeteltérésre okot adni. Ha más
konfliktusunk is van, számíthatunk arra, hogy eztán nem kell ürügyet találni, mert mindig
"kéznél" lesz a görény. Minden konfliktus levét az állat issza meg, hiszen ő a
legkiszolgáltatottabb.
- Minden ember életében vannak olyan átmeneti helyzetek, amikor ha akar sem tud állatára
időt és figyelmet szánni, legyen az akár egy randevú, utazás, vizsgaidőszak vagy egyéb
elfoglaltság. Ilyenkor csak a velünk élők tudnak kisegíteni, akik ugyanúgy foglalkoznak
vele, engedik mozogni, etetik, takarítják, nevelik, különben állatunk ott fog unatkozni
bezárva, vagy akár étlen, szomjan. Nem egy olyat láttunk, hogy akár betegen is. Ránk várva…
- Tapasztalatok szerint, amikor a görény érkezésével a család nem tud megbékélni, először
a konfliktus csitításáért cserébe a legtöbb gazdi felajánl valamit. Plusz feladatot,
részvállalást másban és azt, hogy kevesebb időt lesz a görény szabadon, vagy többet lesz
máshol szabadon… Majd próbál a költségeken faragni. Előbb azokon a dolgokon, amikkel
kedveskedni akar állatának, majd a tartás költségein, majd idővel nem mer szólni, amikor
megmutatná állatorvosnak.. Majd olcsóbb dolgokkal etet, megpróbál többet figyelni a
családtagokra, lemond olyan programot, ami neki fontos.. És így tovább, egészen addig,
amíg belátja: mindenkinek jobb, ha a görény megy. Főleg a görénynek…
- A témához tartozik az is, amikor egy kezdődő kapcsolatban nem derül ki a másik fél
ellenérzése, de ahogy komolyodik, megérkezik az ultimátum: vagy a görény vagy én.
Nem muszáj elhinni, de többszörösen kipróbált tapasztalat: ha ilyen ultimátumot kapunk, a
társ nem tiszteli állatunkért érzett felelősségünket, szeretetünket, mindazt, amit nekünk
jelent, vagyis valójában bennünket sem. A görényt követik más szeretett hobbik,
elfoglaltságok, majd mi is lapátra kerülünk. Míg a görény élete végéig velünk marad és
szeretni fog, addig az ilyen társat előbb-utóbb akkor is elveszítjük, ha a görénytől
megszabadulunk.
- Végül, de legkevésbé sem utolsó sorban: szeretet nem csak az, amikor vágyunk a
görényre, hanem az is, hogy ha felismerjük, ha netán nem tudunk neki olyan körülményeket
biztosítani, amiben jól érzi magát és el tudjuk engedni. A felelős, érett szeretet,
azonban előre is gondol és még beszerzés előtt felméri, hogy a környezet, ahova majd
kerül, tényleg olyan lesz-e, ahol egy ilyen tündéri kis szőrmókot szívesen és
felelősséggel látnak?
Gazdik tapasztalatai
27. – Hogy fogadta a környezeted, hogy görényed van?
Vélemények a cikkről
Nem érkezett még hozzászólás.