Az albínó az egyik leggyakoribb színváltozat, a vadas mellett. Az albínónak nevezett görényeknél a test teljes pigmentációja hiányzik, ettől az állat szőre fehér (vagy inkább sárgás), szeme (mindig) piros, bőre rózsaszínes. A görények gyakori albínósága céltudatos emberi beavatkozás eredménye. Írásos emlékek nincsenek arról, hogy a korabeli görénytartók számára miért volt kedvelt ez a szín (vagy inkább színhiány), csak feltételezések szólnak az olyan lehetséges okokról, mint, például, vadászatkor könnyebb őket észrevenni az aljnövényzetben, mint vadas társaikat, nyúlvadászatkor pont, hogy ők olvadnak bele jobban a téli tájba, vagy hogy télen, a farkuk végét feketére festve, eladhatták őket hermelinként a szőrmekészítőknek. Az biztos, hogy az albínó változat már több száz éve létezik, és régen őket hívták vadászgörénynek, míg a vadas változatot vadgörénynek, holott, mindkettő a vadászgörény egyik változata és mindkettő tenyésztés eredménye.

A köztudattal ellentétben, az albinizmus nem mindig nyilvánul meg teljes pigment hiányban. Egy albínónak is lehet barna haja, barna szeme, bár az ő festékanyaguk ritkább. A vadászgörényeknél pl. szintén albinizmusra vezthető vissza az olyan színváltozat, mint a fahéj (pezsgő). Fahéjas görénynél látszik, hogy szemük inkább vörös (bordó), vagyis a pupillán átlátszanak a véredények, de megfelelően a fény felé fordítva mindegyiknél.

A fekete szemű, fehér vadászgörény nem albínó, hiszen, a tiszta fehér színhez is pigmentekre van szükség. A teljes albínók szőrzete sem fehér, hanem átlátszó. Ráadásul, albínónak sosem lesz fekete szeme.

A vadászgörények albínóságához nem kötődnek jellegzetes betegségek, mint más állatoknál, bár köztük gyakoribb a látászavar és a bőrrák. Kutatások szerint, az albínó görények között (akárcsak a sziámi macskáknál) létezik egy "vonal", amelynél jellemző a periférikus látás beszűkülése, fókuszálási nehézségek, viszont, a másik "vonalhoz" tartozó egyedek látása ugyanolyan, mint bármelyik vadasé. De azt, hogy ezen kívül bármiben alul múlnák vadas társaikat, esetleg, immunrendszerük gyengébb lenne, vagy más defektek gyakrabban fordulnának elő köztük, mint vadas társaikban, még senkinek sem sikerült bizonyítani. Tapasztalatok szerint, egy átlagos albínó görény ugyanolyan gyakran és ugyanazokkal a betegségekkel kerülhet állatorvoshoz, mint egy átlagos vadas, és ezzel a genetikai adottságait tekintve, a vadas mellett, még mindig az egyik "legmegbízhatóbb" változat.

Embereknél már bizonyított, hogy az albinizmus semmilyen betegségre sem tesz fogékonyabbá, várható életkoruk és "várható betegségeik" ugyanazok, mint "színes" társaiké és hasonló a tapasztalat vadászgörényeknél is.